30. ~Csak engedd...* (+18)

Oké drága Olvasóim! Hát ez a rész kicsit pikáns lesz, aki nem bírja a +18-as részeket, inkább ne olvassa el! Nem azért írtam meg, hogy utána utálkozókat kapjak, miszerint: "fuj" meg "én nem vagyok normális". Már az Előszóban leírtam, ez ilyen blog lesz. De igyekeztem nem úgy megírni, hogy undorító legyen. Szépen fogalmaztam és talán néha kicsit ködösen is, de meg fogjátok érteni. És szívesen fogadok a kommenteket, mert mostanában kicsit elfáradtatok. #haha Szóval jó olvasást!

30. ~Csak engedd...*

Megérkeztünk hozzám. Felvittük az összes cuccot, mivel fogalmunk sem volt, melyik kié. A nappali asztalra ledobtuk a szatyrokat, és lehuppantunk a kanapéra egymás mellé.

- Ez jó nap volt. - nyugtáztam egyszerűen.

Louis vállára akartam hajtani a fejem, de hihetetlen fájdalom nyilallt a nyakamba, így visszarántottam. Tommo zavartan nézett rám, mikor fájdalmasan az érzékeny területhez kaptam a vállam és a nyakam találkozásánál.

- Mi a baj?

- A tegnapi kocsiban, aztán meg ruhában alvás nem tett valami jót a nyakamnak. - húztam el a szám.

- Jaj, úgy sajnálom... De segíthetek. - csillant meg a szeme. Láttam, hogy valamit kitalált. Érdeklődve figyeltem rá. - Megmasszírozlak! A gimi végén tanultam masszázst.

Lepetten és félénken néztem rá.

- Na, ne már. Hidd el, jó lesz.

Láttam a szemében, hogy szeretne segíteni, így belementem. És kitudja, hátha tényleg jobb lesz. Abban is biztos voltam, hogy Louis jól masszíroz.

- Legyen.

- Iggen. - nyomta meg ismét a "g"-t, ahogy szokta, mikor örül. - Akkor menjünk be a hálóba! Itt kényelmetlen lenne a kanapén.

Zavartan pislogtam rá. Bíztatóan felhúzott, és bekísért. Itt már kezdett derengeni valami, hogy valójában, én mire is vállalkoztam. Louis széles vigyorral felém fordult. Abban a pillanatban, ahogy kimondta a szavakat, végigsöpört rajtam a felismerés.

- Csak bugyi marad! - és illedelmesen elfordult, míg levetkőzök.

- M-mi? - hebegtem halkan.

Louis nem fordult meg, csak oldalra fordított a fejét, hogy beszéljen.

- Hát farmerban meg pólóban mégsem tudom megmasszírozni a lábad meg a hátad.

- De a lábam nem kell Louis...A sebek.

- A sebek elől vannak, de én a lábad hátsó részét fogom masszírozni. Ne aggódj annyit Sandy. Hidd el, jó lesz.

Nagyot sóhajtottam. Innen már nincs visszaút. Azelőtt kellett volna gondolkoznom, mielőtt még a nappaliban belemegyek ebbe.

Lassan levettem a nadrágomat. Csak egy száll fekete franciabugyi volt rajtam, és ráadásul az is csipkés, így eléggé szembetűnő darab volt. Levettem a fölsőm, majd nagy nehezen rávettem magam, hogy a melltartóm is kipattanjon hátul. Éreztem, ahogy elpirulok, bár Louis háttal állt nekem. Gyorsan az ágyhoz siettem, és ráfeküdtem hason. Így Louis semmit nem láthatott csak a fenekem, de az is épp elég volt. Még jó, hogy nem felé fordítottam az arcom, mert vörös voltam, mint a rák.

- Hűha. - nevetett fel Louis, mikor meglátott.

- Fogd be! Te vettél rá erre! - dörmögtem a takaróba.

Szerintem meghallotta, mivel egy hangos nevetés hallatszódott. Megugrottam, mikor forró ujjai a lábszáramhoz értek. Elkezdte. Gyengéden, de mégis jól nyomkodta végig a lábam minden centijét. Óvatosabb lett, mikor közeledett a combom tetejéhez. A belsőcombom tövét szinte már simította, amitől kirázott a hideg, és nagyon meg kellett feszítenem az izmaimat, hogy ne húzzam el magam az érintésétől. Volt egy olyan érzésem, hogy Louis pontosan tudja, mit miért úgy érint, és azzal is tisztában van, ezekkel milyen hatást válthat ki belőlem. Megkönnyebbültem, mikor végzett a lábammal, de ijedten ugrottam meg, mikor éreztem forróságát felettem. Louis ugyanis átvetette a lábát a fenekemnél, és a térdén támaszkodott. Nagyon vigyázott, hogy ne nehezedjen rám, amit díjaztam. Egy leheletnyit lejjebb húzta a bugyim tetejét, amitől idegesen beszívtam a levegőt. Éreztem, ahogy remegni kezd a hasa a visszafogott nevetéstől. Nem volt szép tőle, hogy ennyire gonosz velem. Elkezdte nyomkodni a hátam, ami maga a menny volt. Louis tényleg hihetetlenül jól csinálta a masszírozást. Úgy éreztem, mintha tényleg minden egyes mozdulatára múlna el a fájdalom a nyakamban. Hihetetlenül jó érzés volt. Már az elején lehunytam a szemem, de ez most tényleg annyira jól esett, hogy azt szavakkal nem lehet leírni.

Szinte már az álom határán voltam, mikor nem éreztem magamon Louis kezét. Ez megzavart, de még mielőtt tehettem volna bármit is, a takaró a fejem két oldalán kicsit megsüllyedt. Ide támaszkodott Louis. A fülemhez hajolt. Rekedtes hangon suttogott, amit eddig még nem ismertem, de nagyon tetszett. Forró lehelete az arcom csiklandozta, mikor beszélt. A szívem gyorsabban vert, ahogy kimondta a szavakat:

- Engedd, hogy kényeztesselek. Kérlek.

A szavai számomra ismeretlen jelentést hordoztak. Csak nagyjából volt elképzelésem, mit jelenthetnek. Louis édesen cirógatni kezdte a gerincem vonalát, amitől kirázott a hideg. Zavartan pislogtam. Kicsit várt, de nem feleltem. Nem tudtam, mit kéne mondanom. Fogalmam sem volt, mit akar tőlem Louis. Még soha nem voltam ilyennek részese, de egy biztos: Louis-sal szeretném kipróbálni. Látván, hogy nem felelek, óvatosan kezdett megfordítani a takarón. Szorosan összezártam a szemem, és magam elé kaptam a kezem, mikor megérkeztem hátra.

- Ne. - mondta halkan.

Erre kinyitottam a szemem. Louis vigyorogva csóválta a fejét, és óvatosan elvette a kezeim magam elől. Csillogó szemekkel mért végig. Éreztem, ahogy elpirulok. Izmai megfeszültek a  karján, ahogy lehajolt. Először azt hittem, meg akar csókolni, de óvatosan oldalra húzta a fejét, és a fülemhez hajolt.

- Vigyázok rád, megígérem.

A szavai egyszerűek voltak, belőlem mégis hihetetlen érzéseket váltottak ki. A levegőt feszülten szívtam be, majd szaggatottan fújtam ki. Óvatosan kezdte csókolgatni a nyakam. Egyszer már a szívását is éreztem. Kicsit ijedten rezzentem össze, de megkönnyebbülten sóhajtottam, mikor észleltem, nem összpontosul olyan sokáig egy helyre, hogy látszódjon, vagy fájdalmat okozzon. Kapkodtam a levegőt, ahogy Louis lejjebb haladt. Lehunytam a szemem. Nem akartam látni, ahogy elégedetten mosolyog, de így visszagondolva, lehet jobb lett volna, ha nyitva tartom a szemem. Óvatosan csókolta végig a kulcscsontom, majd alig érintve a bőröm levezette nyelvét a melleim közötti kis völgybe. Kapkodni kezdtem a levegőt. Eszembe jutott, mit tett velem az a pasi 4 éve. Ugyanott nyalt végig, csak sokkal durvábban. Eszembe jutott, mennyire fájt. Mennyire zokogtam, mikor fájdalmat okozott minden egyes tolásnál. Eszembe jutott, ahogy vergődtem alatta beletörődve a sorsomba. Átfutott az agyamon, hogy mikor végzett, mellém lökte a széttépett ruháimat, és magamra hagyott. Ott hagyott a sikátorban meztelenül, mint valami szemetet. Emlékszem, mennyi ideig feküdtem ott azt várva, hogy végre meghaljak. A fájdalom elviselhetetlen volt. Mind a külső, mind a belső, amit okozott. Végül maga  megváltás jött el, mikor elájultam. Sajnos nem volt olyan szerencsém, hogy meghaljak. Megtaláltak, és egy kórházban ébredtem. Kérdezték, hogy ki tette ezt velem, de azt hazudtam; nem emlékszem. Túlságosan féltem attól a fiútól. A képek átvillantak az agyamon, ahogy beugrott minden emlék, melyeket olyan kétségbeesetten próbálok mindig elrejteni...sajnos sikertelenül. Még mai napig álmodok néha ezzel. Ilyenkor sírva és kiabálva kelek az éjszaka közepén.

A gondolatáradat pillanatok alatt söpört végig rajtam, míg Louis ugyanott volt, mint eddig. Egy sós könnycsepp csordult ki a szememből, és a párnára hullott. A szemeim szorosan összezártam, és olyan sebességgel kapkodtam a levegőt, mint még soha. Ijedten pattant fel a szemhéjam, mikor pár lágy csók törölte le a könnyeim. Halk, lepet hang szaladt ki a számon, mikor idegesen szívtam be a levegőt Louis amúgy kedves gesztusára. A mellkasom vadul mozgott fel-le, és biztos vagyok benne, hogy úgy néztem ki, mint egy rémült őzike, aki egy vadászpuskával néz farkasszemet. Pedig nem volt itt szó semmiféle puskáról, csupán Louis édes, kék szemeiről, melyek ijedten méregettek.

- Sajnálom Sandy. Máris abbahagyom. - mentegetőzött egyből, és óvatosan végigsimított az arcomon.

- Louis...én csak...eszembe jutott...Az az este. - hebegtem elég kevés hanggal.

Szemébe szomorúság telepedett, majd ismét a fülemhez hajolt. Halkan, lágy hangon suttogott.

- De annak már vége. Most én vagyok itt veled és nem Ő. Én soha nem bántanálak. Engedd meg, hogy elfeledtessem veled Azt az estét. Olyan gyengéd leszek, mint még soha senkivel.

Hallottam, ahogy az Ő hangja is megremeg néhány helyen. Hittem neki. Elhittem minden egyes szavát. Louis vigyázni fog rám, és nem fog fájdalmat okozni. Azon kezdtem agyalni, hogy; "ha Ő most kényeztet, akkor én ezt mi módon fogom neki viszonozni? Majd kiokulok addigra." Nyomott egy puszit arra a pontra, ahol a nyakam és az állam találkozik, majd a nyelve hegyével elindult lefele a nyakamon. Forró csíkja mentén bizsergett a bőröm. Óvatosan állt meg ugyanazon a helyen, ahol abbahagyta az előbb az útját. Lemászott, mivel még mindig a hasam fölött volt. Értetlen figyeltem cselekedetét. A hátam, és a tarkóm alá nyúlt. Óvatosan húzott fel ülésbe úgy, hogy nekem egyetlen egy izmomat nem kellett megfeszíteni. Hihetetlen, mennyire erős volt. Hosszan a szemembe nézett, majd megcsókolt. Ez volt eddig a legszenvedélyesebb csókunk. Vadul kebelezte be az ajkam. Sok időbe telt, míg megtaláltam a tempóját, de végül sikerült. Mikor úgy érezte, biztosan csókolok ahhoz, hogy emellett még másra is tudok figyelni, lassan végighúzta mindkét kezét  combomtól indulva, a csípőmön át a melleimig. Óvatosan nyomta össze őket, és masszírozta mindkét kezével. Nem bírtam megállni, a csókunkba nyögtem ettől az új, lágy érintéstől. Louis elmosolyodott, és jobbnak látta eltávolodni. A tekintetét kék szememről a melleimre vezette, és figyelte kezei játékát velük. Az érzés, amit keltett bennem teljesen új volt. Még soha senki nem bánt ennyire lágyan velem. Rossz tapasztalataim után én magam is meglepődtem, mikor azon kaptam magam; élvezem. Louis olyan édesen harapott a szájába, hogy már maga ez a látvány egy sóhajt kívánt a számtól. Édesen hajolt az imént felfedezett területhez, és kedves csókot lehelt mindkét mellbimbómra, amitől azok megkeményedtek. Louis a lehető leggyengédebben fordított magának háttal. Nem értettem, ezt a mozdulatot, mivel én látni akartam az arcát és a szemét. Előtte térdeltem zárt lábakkal. A sarkamon ültem, melyek remegtek. Lassan vezette le nagy, forró tenyerét a hasamon, és a combom kezdte cirógatni. Határozott mozdulattal szétfeszítette a combjaimat, amelyeket legszívesebben azonnal összezártam volna, de erőt vettem magamon, és nem tettem. Louis tudta, hogy ez mind új nekem, így óvatos volt. Lassan húzta fel a kezét a combomon, majd éreztem, ahogy a szeméremdombomat simítja végig bugyin keresztül. Itt már kapkodni kezdtem a levegőt. Magam sem tudom, miért, de furcsa volt, hogy Louis teszi ezt, viszont nagyon élveztem. Elkezdett dörzsölni anyagom keresztül, amitől ijedten ugrottam meg picit. Hallottam, ahogy a fülembe kuncog, majd még lejjebb vezette a kezét, s az egész területet lentől-felfelé végigsimította. Lágy érintése anyagon keresztül is bizsergést keltett. A testem forrónak éreztem, de mögöttem Louis alakja is ontotta magából a hőt. Egy halk sikolyszerű hang szaladt ki a számon levegővétel közben, mikor becsúsztatta kezét a bugyimba, és úgy érintett meg. Miközben kényeztette az újonnan felfedezett területet, a fülemhez hajolt, és suttogni kezdett. A hangja ismét rekedtes volt, és hallottam, ahogy Ő is kapkodja a levegőt. Lepetten fogtam fel kétértelmű szavai valódi, mocskos jelentését. Tulajdonképpen azt ecsetelte, mi mindent tenne velem, és mi mindentől óvna meg. De a végére hozzátette, hogy megnyugtasson:

- ...de ezeket még nem most...még nem ma este.

Kirázott a hideg a szavaitól. Nem mondta ki konkrétan, mégis tudtam, mire vonatkoznak mondatai. Nem tudtam, hogy Louis képes ennyi mindenre figyelni egyszerre. Halkan nyögtem, mikor óvatosan meghúzta a fülcimpám. Mindeközben kezei még mindig szorgalmasan dörzsöltek odalent. Óvatosan húzta ki a kezét az anyagból, minek hatására idő közben lecsukódott szemhéjam kipattant. Oldalra fordítottam a fejem, és szaggatottan vettem a levegőt.

- Feküdj le! - utasított Louis halkan.

Megtettem, és óvatosan végigdőltem az ágyon. Louis mosolyogva mérte végig egész testem, amitől szűkölködve kaptam ismét magam elé a kezem.

- Még mindig ne! - nevetett fel ismét.

Vigyorogva húzta oldalra a kezem. A csuklóm szorongatva hajolt fölém. Nagyon vigyázott, hogy az én karom ne nyomja meg, mégis a kezén támaszkodott, mely közre fogta a bőröm. Magam sem tudom, hogy volt erre képes. Fölém mászott, majd lágyan megcsókolt. Élveztem ezt, de nem volt hosszú életű csók. Louis eltávolodott, és eltűnt felőlem. Zavartan kaptam fel a fejem. A nyakam izmai megfeszültek, ahogy próbáltam lenézni rá. Lepetten tapasztaltam, hogy egyáltalán nem fájt a tegnap esti alvástól sajgó pont. Louis csodát tett velem. Nem tudom, hogy ez a masszázs vagy a mostani cselekedetei okozták-e, de abban a pillanatban nem is érdekelt. Megláttam az a csodás tekintetet, mely már a hasam feledt magasodott. Felnézett rám, majd elmosolyodott. Visszamászott hozzám, de meglepő módon nem hajolt közel. A szemembe nézett, de láttam, a keze máshol matat fölöttem. Ekkor óvatosan megemelte a fejem, majd visszaengedte. Megvilágosodás söpört végig rajtam, mikor már nem a takaróra került a fejem, hanem egy párnára.

- Így könnyebb lesz. Azt szeretném, ha látnád. - magyarázta mosolyogva Louis.

Nyomott egy apró puszit a számra, majd ismét letornázta magát a hasamhoz. Valóban könnyebb volt így. Kényelmes rálátást kaptam Louis minden egyes mozdulatára. Melegség öntött el, hogy ennyire figyel rám. Kíváncsian vártam, mi lesz az, amit ennyire látnom kell. Louis apró csókokkal hintette be a hasam minden centijét, majd óvatos kört írt le a nyelvével a köldököm körül. A hasam görcsbe rándult az érintésétől. Éreztem a bőrömön a száján kiáramló levegőt, amikor ezt látva elvigyorodott. Óvatosan megharapta a csípőcsontomat mindkét oldalt. Ahogy egyre lejjebb haladt, én egyre gyorsabban vettem a levegőt. Hálás voltam, mikor nagyot ugrott, és az összezárt térdem fölé helyezte magát. Édesen rám mosolygott, ahogy felnézett. Kicsit oldalra döntött fejjel feszülten figyeltem minden mozdulatát. Óvatosan végignyalta a combom, majd hirtelen megállt. Egy pillanatra lehunytam a szemem. Tudtam, hova érkezett el. Mikor ismét kinyitottam, Louis gyorsan kapkodta a levegőt, és feszülten figyelte a combom tetejét borító tömérdek vágást. Még soha nem látta egyben az egészet. Most szabad rálátást kapott mindenre. Lassan hajolt a legelső vágáshoz, és óvatos puszit lehelt rá. Ajka szinte alig érintette a heget, amitől kirázott a hideg. Nem akart fájdalmat okozni. Óvatosan csókolta végig mindkét lábamon a sebeket lentről felfelé haladva. Kikerekedett szemmel figyeltem az akcióját. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer valaki ilyet fog tenni. A vágásaim...az undorító múlt emlékei, Louis mégis szereti őket, és most bizsergésre készteti általuk egész testem. Gyorsabban kapkodtam a levegőt, ahogy feljebb haladt. Végül az elkerülhetetlen bekövetkezett. Louis teljesen felért, és a szeméremdombom közepére is nyomott egy lágy csókot. Még a csipkén keresztül is éreztem forró ajkait. Kérdőn nézett rám, mire én feszülten bólintottam. Szélesen elmosolyodott, és óvatosan kezdte lehúzni a testem legutolsó pár centijét takaró ruhadarabot. Kicsit megemeltem a csípőm, hogy segítsek neki, amit széles mosollyal díjazott. Óvatosan húzta végig a fekete csipkét a lábamon. Ahogy teljesen lekerült rólam, kicsit oldalra fordultam, és kínosan húztam a másikra a térdem. El akartam rejteni magam Louis elől. Tudom, hogy csak Ő lát, mégis zavarban voltam. Hisz én nem vagyok fogható azokhoz a lányokhoz, akiket megkaphatna. Nem is értettem, miért akar most engem kényeztetni, de hálás voltam neki, hogy vele jöhetek rá ezekre a dolgokra. Louis oldalra dobta a bugyimat, majd felállt az ágy szélénél, hogy végigmérhessen. Kicsit elmosolyodott, mikor meglátta, mennyire próbálom magam takarni.

- Ne rejtsd el magad előlem!

Szégyenkezve lehunytam a szemem. Oldalra fordítottam a fejem, majd egymás mellé tettem a lábaim, és a kezem is a takaróra helyeztem. Szorosan összeszorítottam a szemem, és vártam, mikor kezd nevetni Louis, vagy mikor hallom meg az ajtó csukódását.

- Ó, te jó ég. Sandy nézz rám, kérlek!

Nem sejtettem, milyen lesz a reakciója, és féltem megtudni. Lassan nyitottam ki a szemem, és fordítottam felé a fejem. A mellkasom gyorsan emelkedett és süllyedt. Louis széles mosolyával találtam szembe magam, miközben végigmért. A szemében csodálat ült, amitől kicsit megnyugodtam.

- Úristen, meseszép vagy. - hebegte halkan.

Éreztem, ahogy az arcomra szökő hő lassan az egész testem fűteni kezdi. Lepetten figyeltem ahogy Louis a fölsője nyakához nyúl mindkét kézzel, és gyorsan lehúzza magáról. A haja kócosan meredezett az ég felé az iménti mozdulatsorától. Édesen elmosolyodott, majd elindult felém. Közben kiejtette ujjai közül a fekete anyagot, ami így a földön landolt. Úgy nézett ki, mint valami Isten. Izmos felsőteste láttán az ajkamba haraptam. Meg akartam érinteni. Tudni, hogy valós, de nem hagyott rá lehetőséget. Óvatosan széttolta a lábaimat, és közéjük helyezkedett. Kérdőn felnézett rám, mire aprón elmosolyodtam. Ezt látva rám kacsintott, ami nevesére késztetett, de ahogy megéreztem forró simítását a szeméremdombomon, ez egy nyögésbe fulladt. Louis halkan kuncogott a reakciómon, és maga mellett behajlította a térdeimet ezzel közelebb húzva magához. Ujjait óvatosan levezette, majd ismét dörzsölni kezdett, amitől ijedten feszültek meg az izmaim, és erősen akartam összerázni a lábaim, de Louis egy egyszerű mozdulattal megállított.

- Csss. Semmi baj. - nyugtatott, amitől lehunytam a szemem.

Hittem neki, és rábíztam magam. Még soha senki nem kényeztetett így, és bevallom; tetszett. Louis igazán gyengéd volt velem. Nagyokat sóhajtottam, és lenéztem Rá. Csillogó szemekkel figyelte cselekedeteit. Egyszer elvette a másik kezét a combomról, amivel eddig ellentartott nyomásomnak, de már nem akartam összezárni a lábaimat. Kikerekedett a szemem, mikor a mutatóujját a szájába vette, és benedvesítette azt. Közben csillogó szemekkel felnézett a szemembe. Aggodalmasan figyeltem cselekedetét, miközben a másik keze nem állt le egy pillanatra sem. Nedves mutatóujját megéreztem lent, ahogy lassan belém hatol. Ijedten sikítottam fel, és megfeszült a összes izmom, ami megállj parancsolt Louis ujjának.

- Lazítsd el magad! Nem akarom, hogy fájjon. - utasított, miközben aggodalmasan nézett fel rám.

Mély levegőt vettem, és lehunytam a szemem. Próbáltam rendezni a légzésem és az izmaimat. Sikerült elengednem magam hála Louis forró csókjainak a combom belsején, így az ujja folytathatta tovább az útját. Hangosat nyögtem, mikor megállt bennem. Furcsa bizsergés járta át a testem. Nem mondhatnám fájdalmasnak, talán csak kicsit. De felettébb felemelő volt. Ilyen még soha nem történt velem, és nagyon élveztem. Louis óvatosan pumpálni kezdett, miközben a másik kezével továbbra is dörzsöt. Nyögtem egyet, és akaratlanul is lehunytam a szemem. A lepedőt markolásztam magam mellett, talán csak azért, hogy legyen mibe kapaszkodnom. Érezni akartam Louis-t. Látni szerettem volna az arcát, így kinyitottam a szemem. Ő elégedetten tekintett hol az én arcomra, hol a két kezére, melyek engem kényeztettek. Nem bírtam ki, erőtlenül próbáltam kipréselni a számon a szavakat, ami nagyon nehezemre esett a levegő kapkodása miatt.

- Louis... - először csak ennyi ment, de elég volt ahhoz, hogy végleg rám kapja a tekintetét. - ...Csókolj meg! - kértem, de a vége egy apróbb nyögésbe fulladt.

Szélesen elmosolyodott, majd felhajolt hozzám. Az egyik kezével megtámaszkodott a fejem mellett, míg a másikkal tovább folytatta a pumpálást. Gyengéden csókolt meg, ez egyre erőteljesebb lett. Végre volt kibe kapaszkodnom. Egyik kezemmel Louis hajába túrtam, míg a másikkal meztelen hátához kaptam. Először óvatosan vezettem végig rajta az ujjaimat, de ahogy ismét belém tolta az ujját körömmel húztam végig háta csodás ívén. Erre ezúttal Ő nyögött a csókunkba, pedig engem kényeztetett. Halkan felkuncogtam, mire végigmért. A szeme csillogott és megtelt vággyal. Szinte egy sötétebb kék árnyalatot vett fel.

- Istenem, ennél jobban akarlak érezni. - suttogta vággyal teli rekedtes hangon.

A szívem még a mostaninál is hevesebben kezdett verni a szavai hallatán. Nem tudtam, ezt hogy érette, és bevallom, kicsit megijedtem, bár tudom, soha nem tenni semmi olyat, amelyet én nem akarok. Nehezemre esett elengedni, de megtettem, és ismét letornázta magát a lábaim közé. Annyira szétnyitotta a combom, hogy éppen nem feszült az izmom. Nem tudtam, mire készül, minden esetre zavart, hogy sehol nem ér hozzám forró bőre. De érintése helyett egy sokkal intenzívebb érzést kaptam. Louis végignyalt odalent, majd belém mártotta a nyelvét. Ijedten sikítottam fel, mikor ezt megéreztem. Nevetése közben levegő szaladt ki a száján ami tovább ingerelt. Feszülten markolásztam ismét csak a lepedőt magam mellett. Minden egyes alkalommal, mikor megismételte ezt a mozdulatot, hangosan nyögtem. Ez beindította Louis-t, és tovább folytatta. Hirtelen valami feszíteni kezdett a hasamban. Ilyet még soha nem éreztem, de azt sugallta, ez a végét kezdi jelezni ennek az egésznek. Azt hiszem, ez előzi meg azt a pillanatot, mikor vége szakad a kényeztetésnek. Én még soha nem éreztem ezt, hisz nem saját akaratomból "feküdtem le" azzal a férfival. De nem voltam benne biztos, így próbáltam kierőltetni a szavakat a számon.

- A hasam...mi...ez?

Louis elmosolyodott, és felnézett rám. A homlokom ráncba szaladt ettől a mámoros érzéstől. Teljesen ki voltam szolgáltatva Louis-nak, de biztonságban éreztem magam. Tudtam, Ő soha nem bántana.

- Ezek szerint mindjárt vége lesz. Engedd el, Szépségem! - mosolygott, majd ismét lehajolt.

Folytatta, amit félbehagyott. Egyszer óvatosan, mégis erősen meghúzta foggal a csiklóm, ami azt hiszem megadta a végső lökést, és hagytam elszabadulni ezt a végtelen lüktető érzést a hasamban. Hangosan nyögtem, amint átadtam magam a mámornak, melyet Louis okozott, és eljuttatott egy másik világba. Az összes izmom elernyedt, mikor megfeszült hátam visszaereszkedett a takaróra. A szemeim lehunytam, de még így is éreztem, ahogy rebeg a szemhéjam. Mereven ragaszkodtam ehhez a hihetetlen érzéshez. Soha nem akartam elengedni sem ezt, sem Louis-t.