13. ~Játék.*

Miután megbeszéltük Louis-sal a dolgokat, rávett, hogy menjek el hozzájuk. Belementem azt hiszem, nem kell részleteznem az indokom. Mivel Louis taxival jött hozzám egyenesen a reptérről, ezért mi is azzal mentünk hozzájuk. Mosolyogva léptünk be a hatalmas házukba. Levettük a cipőnk, de valami szemet szúrt. Egy női cipő pihent pontosan az enyém mellett.

- Tommo. - suttogtam, és rámutattam az oda nem illő darabra.

Louis szája kipattant a felismeréstől, majd lehajtotta a fejét. Zavartan néztem rá. Nem tudtam, mi válthatta ki ezt belőle. Nem tudtam, kié ez a cipő, de úgy láttam, Ő tudta, és eléggé letörte. Ettől már kezdett derengeni valami.

- Taylor itt van. Azt hittem visszautazott USA-ba.

Láttam, hogy ez nehéz neki, így megöleltem. Bíztatóan dörzsöltem a hátát a félhomályban, mivel nem égett egy villany sem a földszinten, csak az emeletről szűrődött le kevés fény. 

- Nyugalom. Itt vagyok. Nem lesz baj.

Eltolt magától, és már nyoma sem volt szomorúságnak. Ezt szerettem Louis-ban.

- Köszönöm Sandy. Menjünk fel!

Felhúzott az emeltre. De nem álltunk meg itt, tovább mentünk a padlásra. Nevetések szűrődtek le, köztük egy csilingelő női hang is.

Mikor észrevettek minket a lépcső tetején, egyből mindenki hozzánk jött. A srácok egyesével megöleltek. Zayn-től még egy édes puszit is kaptam. Mosolyogva néztünk egymás szemébe. Annyira tökéletes volt ez a srác. Végül Taylor következett. Megállt előttem, és mosolyogva mért végig. Beszívta a levegőt ajkain, melyeket tökéletesen bevonta a vörös rúzs.

- Szia. Te vagy Alexandra igaz? Már hallottam rólad. - nyújtotta a kezét udvariasan.

- Igen. Alexandra Lane. - mosolyogtam vissza.

Nem értettem, miért néznek rá olyan rossz szemmel a srácok. Szerintem nagyon rendes és aranyos lány. Kedves volt.

- Taylor Swift. - ráztunk kezet, majd megöleltük egymást.

Felesleges volt bemutatkoznia mégis megtette, amit kedves gesztusnak vettem. Nem viselkedett úgy, mint egy világsztár, ahogy köztünk senki sem. Itt esett le, hogy tulajdonképpen én most egy szobában vagyok 6 felfoghatatlanul híres emberrel, akiknek a nevét mindenhol ismerik.

- Éppen üvegezni készültünk. Gyertek ti is! - vigyorgott Niall.

- De előtte iszunk! - nevetett Zayn.

Összenéztünk Louis-sal, majd megrántottuk a vállunk. Leültünk hátul a nagy párnákra. Elindult közbe a pia, ami segített elengedni magunkat. 7-en voltunk, így hamar fogyott az alkohol. A második üveg után, már úgy éreztük, készen vagyunk a játékra. Középen egy üres Red Labbel-es  üveg hevert. Gondolom, ezzel tervezték a játékot. Niall kezdett, és Liam-re esett a választás. A srác csak nagyot nyelt, majd komolyan kijelentette:

- Felelek.

- Rendben...akkor... - gondolkozott Niall. Látszólag nem tudott mit kérdezni, hisz ismerték egymást, mint a tenyerüket. - Milyen párkereső levelet adnál fel? Fogalmazd meg! - kuncogott Niall.

Liam felhúzta a szemöldökét, majd komolyan belekezdett.

- 20 éves, romantikázós típus vagyok. Kedvelem a hosszú sétákat és beszélgetéseket. Szeretem a szép lányokat. - nevette el magát  végére rákvörös arccal. 

- Haver, pedig azt hittem a csúnyákat szereted. - nevetett fel Louis.

Liam következett. A választása pont Harry-re esett.

- Felelsz vagy mersz Haz?

- Merek.

- Hmm... fújj bele Taylor nyakába.

- Ez nem nehéz.

Harry Taylor-hoz hajolt, és belefújt a nyakába. A lány édes hangon felnevetett, ahogy a levegő csikizte a nyakát. Csillogó szemekkel kuncogtam, hogy milyen édesek együtt. "Szerintem a srácok valamit félreértettek. Ők nagyon is szeretik egymást." Harry Louis-t pörgette ki.

- Lou! Felelsz vagy mersz?

- Merek.

Harry kis gondolkodás után Taylor fülébe suttogott, és közben mindketten Louis-t nézték. Mikor végzett, kérdőn nézett a lányra.

- Ne. Az túl nagy gonoszság. - csóválta a fejét vigyorogva Taylor.

- Haver, azt hiszed, nem merem megcsinálni? - legyintett viccesen Louis. A férfiegó...

Harry ismét Taylor-ra nézett, aki megrántotta a vállát.

- Rendben. Suttogj Sandy fülébe olyanokat, hogy biztos elpiruljon. Mi majd figyeljük, és szólunk, mikor elég. - vigyorgott gonoszul Harry.

- Nem. - jelentettem ki egyből.

Louis kérdőn nézett rám. Tudtam, hogy Ő megtenné. Van olyan bolond, hogy kitelik tőle, de én ebbe nem mentem bele.

- Akkor büntetés jár mindkettőtöknek. Ez vetkőzős üvegezés. - szólt bele Niall.

Félve pillantottam Louis-ra, aki óvatosan méregetett. Nem akartam vetkőzni, mivel a ruhadarabot is Ők szabják meg, így aprót bólintottam. Louis félve nézett rám, majd felhúzott, és mögém lépett. Mindenki felállt, hogy velünk egy szintben legyen. Louis fél kézzel megfogta a csípőm, hogy közelebb legyen a fülemhez, míg a másikkal a száját takarta el. Már most majdnem kirohantam a világból. Nem akartam ezt. Louis a legjobb barátom. Az biztos, hogy ezt még keményen vissza fogom adni Harry-nek. Éreztem Louis kicsit alkohol illatú leheletét a nyakamon, ami azt jelenteti, mindjárt kezdi.

- Sajnálom Lex, nem akartam ezt, de muszáj. - kezdte a suttogást. - Essünk túl rajta. Tudom, miken mentél keresztül. Szeretnék neked segíteni, hogy elfelejtsd. Bármi történjen gyengéd leszek veled, és megvédelek mindentől. Már soha senki nem fog tudni bántani. - nem olyan dolgokat mondott, mint amire Harry számított, mégis gyorsan mozgott a mellkasom fel-le. Végigmértem az arcokon magam körül. Mindenki gonoszul méregetett minket, mivel azt hitték Louis mocskos dolgokat suttog nekem, azért reagálok így.  De nem tudták, hogy milyen vagyok valójában. Louis tudta, milyen szavak hatására érheti el ugyanazt az eredményt. Egyedül Zayn szemébe láttam némi csalódottságot, de attól függetlenül Ő is vigyorgott. Louis folytatta. - Egy szavadba kerül, és rohanok. Esténként úgy hunyom le a szemem, hogy azt kívánom; te legyél biztonságban. Mindig szeretnélek téged megvédeni. Csak kényeztetni akarlak, és megóvni mindentől. - ezektől a szavaktól lehajtottam a fejem, és megremegtem. A mellkasom egyre vadabbul mozgott fel-le, amitől már mindenki halkan nevetett. Teljesen félreértették a helyzetet, de nem baj. A lényeg, hogy túl legyünk ezen a feladaton. Éreztem, ahogy az arcom már vörös, pedig ezek nem csúnyaságok voltak. Louis ebből csak keveset vett észre, így még folytatta. - Azt akarom, hogy elfogadd önmagad, olyan gyönyörűnek, ahogy én látlak, és soha ne kelljem megint úgy rád találnom, hogy a fiókban keresed a pengét. Szeretném ha tudnád, rám számíthatsz, és soha nem foglak elhagyni mint a többiek. Bármi történjen veled maradok. Te vagy a legjobb barátom Lex. Szeretlek. - suttogta. Fel sem tűnt, hogy akaratlanul is lehunytam a szemem, csak mikor az utolsó két mondatától kipattant a szemhéjam. Felkaptam a fejem, és kapkodtam a levegőt. Ilyen szépeket még soha senki nem mondott nekem, mint az imént Louis. Zavartan és óvatosan léptem egyet előre, mivel a lábaim is remegtek. Megfordultam, és Louis-ra kaptam a tekintetem, aki édesen mosolyogott rám. A kék szemei most kicsit üvegesen csillogtak az alkoholtól. Innen láttam, hogy részeg. Tágra nyílt szemekkel néztem rá. Tudtam, hogy Louis nem mondana ilyeneket, ha nem lenne részeg. Tudta, hogy a pia váltja ki belőle ezeket, de azzal is tisztában voltam, hogy őszintén beszélt. Louis soha nem hazudik, mikor részeg. Képtelen rá.

- Még nem mondtuk, hogy elég. - akadékoskodott mellettem Harry.

Mérgesen néztem rá. Kiolvasta a szememből, hogy rohadtul elegem van a játékából, és igenis most van vége a kínzásunknak. Az arca vörös volt. Látszott, hogy Ő is piás.

- Oké...akkor vége. - lépett egyet hátra szúrós tekintetem elől.

Elnevettem magam, ahogy ennek hallatán mindenki. Ismét leültünk.

- Azt hiszem, megérdemlitek, hogy együtt pörgessetek. - mondta Liam.

Összenéztünk Louis-sal, majd elégedetten megfogtuk az üveget. A választásunk Niall-ra esett. Kérdőn Louis-ra néztem ötletet várva, aki ezt látva egy kézmozdulattal szabad döntést adott.

- Felelek.

- Rendben...- mivel nem ismertem, ezért nem lett valami gonosz a kérdésem, de nem is baj. - Mi az a mondat, amit nem bírsz soha kimondani, elénekelni? - kérdeztem óvatosan.

Erre mindenki elkezdett nevetni a srácok közül, csak én meg Taylor ültünk ott értetlenül.

- Jaj, kuss már. - intette le viccesen a srácokat, majd felelt nekem. - A She's not afraid-be van egy sor, amiből mindig szakadás lesz, ha színpadon éneklem. Volt már, hogy átadtam ezt az egy sort Zayn-nek. - és elkezdte énekelni. - Maybe she just trying test me. - most sem ment neki elénekelni. Belegabalyodott a nyelve a sok "dzs" ejtésébe a szavak elején. Most már értettem, miért nevettek annyira a srácok. Niall tényleg nem bírta kimondani ezt a sort. Azt hiszem részben az akcentusa miatt, mivel azzal még butábban hangzott, de Ő is nevetett magán.

Még órákat játszottunk. Én is sorra kerültem, de nagy részben elbújtam Zayn és Louis közé, így kicsi volt az esély, hogy rám mutat a sors keze...vagyis az üveg szája. Ezen mindenki csak nevetett, és gyakran be is szóltak miatta, de kimagyaráztam, hogy én csak ülök. Aztán kis idő után Louis és Zayn úgy gondolta, megszívat, így szépen lassan, hogy ne legyen számomra feltűnő elkezdtek távolodni tőlem. Csak akkor vettem észre, mikor már egyedül ültem az én oldalamon. Nevetve visszahúztam Őket magam mellé, és játszottunk tovább.

- Játszunk valami mást is! - szólt közbe Harry.

Már előre féltem, hogy mit találnak ki.

- Játszunk olyat, mint a turnébuszon Paul-lal. - nevetett fel Zayn.

Erre mindenki kuncogni kezdet, megint csak én és Taylor ültünk zavartan egy helyben. A srácok beleegyeztek anélkül, hogy elmondták volna nekünk a játék lényegét. Végül mikor Louis észrevette, hogy nagyon értelten kapkodom a fejem, elmagyarázta.

- Ez a játék olyan, mint az üvegezés, csak üveg nélkül. Sorba megyünk, és közösen találunk a ki az illetőnek egy feladatot vagy éppen kérdést. De azt is mi döntjük el, melyiket.

- Biztos, hogy ez jó ötlet? - kérdezte óvatosan Taylor. Én is kételkedtem ebben a játékban.

- Félsz Tay? - hajolt előre kihívón Zayn. A szemében gonoszság égett, ami nem csak az énekesnőt, de engem is megijesztett kicsit. Taylor kihúzta magát, majd Harry kezébe kulcsolta a sajátját az ölébe.

- Nem. - felelte határozottan.

- Remek. Akkor játszunk! - örült meg Niall.

Én csak sóhajtva dőltem hátra a párnákon. Ezt látva mindenki rám kapta a tekintetét. Az én beleegyezésem nélkül, eldöntötték, hogy Én leszek az első alany.

- Srácok, először legyen inkább egy tapasztalt. Én még nem tudom, ezt hogy kell játszani. Először hadd nézem meg. - kerestem kibúvót, de hiába.

- Nem. - okosított ki gonoszsággal a hangjában Liam. Elhúzott szájjal ismét hátradőltem. Próbáltam nem mutatni, mennyire félek ettől az új játéktól.