Oké drága Olvasóim! Hát ez a rész kicsit pikáns lesz, aki nem bírja a +18-as részeket, inkább ne olvassa el! Nem azért írtam meg, hogy utána utálkozókat kapjak, miszerint: "fuj" meg "én nem vagyok normális". Már az Előszóban leírtam, ez ilyen blog lesz. De igyekeztem nem úgy megírni, hogy undorító legyen. Szépen fogalmaztam és talán néha kicsit ködösen is, de meg fogjátok érteni. És szívesen fogadok a kommenteket, mert mostanában kicsit elfáradtatok. #haha Szóval jó olvasást!
30. ~Csak engedd...*
Megérkeztünk hozzám.
Felvittük az összes cuccot, mivel fogalmunk sem volt, melyik kié. A nappali
asztalra ledobtuk a szatyrokat, és lehuppantunk a kanapéra egymás mellé.
- Ez jó nap volt. -
nyugtáztam egyszerűen.
Louis vállára akartam
hajtani a fejem, de hihetetlen fájdalom nyilallt a nyakamba, így
visszarántottam. Tommo zavartan nézett rám, mikor fájdalmasan az érzékeny
területhez kaptam a vállam és a nyakam találkozásánál.
- Mi a baj?
- A tegnapi kocsiban, aztán
meg ruhában alvás nem tett valami jót a nyakamnak. - húztam el a szám.
- Jaj, úgy sajnálom... De
segíthetek. - csillant meg a szeme. Láttam, hogy valamit kitalált. Érdeklődve
figyeltem rá. - Megmasszírozlak! A gimi végén tanultam masszázst.
Lepetten és félénken
néztem rá.
- Na, ne már. Hidd el, jó
lesz.
Láttam a szemében, hogy
szeretne segíteni, így belementem. És kitudja, hátha tényleg jobb lesz. Abban
is biztos voltam, hogy Louis jól masszíroz.
- Legyen.
- Iggen. - nyomta meg
ismét a "g"-t, ahogy szokta, mikor örül. - Akkor menjünk be a hálóba!
Itt kényelmetlen lenne a kanapén.
Zavartan pislogtam rá.
Bíztatóan felhúzott, és bekísért. Itt már kezdett derengeni valami, hogy
valójában, én mire is vállalkoztam. Louis széles vigyorral felém fordult. Abban
a pillanatban, ahogy kimondta a szavakat, végigsöpört rajtam a felismerés.
- Csak bugyi marad! - és
illedelmesen elfordult, míg levetkőzök.
- M-mi? - hebegtem halkan.
Louis nem fordult meg,
csak oldalra fordított a fejét, hogy beszéljen.
- Hát farmerban meg
pólóban mégsem tudom megmasszírozni a lábad meg a hátad.
- De a lábam nem kell
Louis...A sebek.
- A sebek elől vannak, de
én a lábad hátsó részét fogom masszírozni. Ne aggódj annyit Sandy. Hidd el, jó
lesz.
Nagyot sóhajtottam. Innen
már nincs visszaút. Azelőtt kellett volna gondolkoznom, mielőtt még a
nappaliban belemegyek ebbe.
Lassan levettem a
nadrágomat. Csak egy száll fekete franciabugyi volt rajtam, és ráadásul az is
csipkés, így eléggé szembetűnő darab volt. Levettem a fölsőm, majd nagy nehezen
rávettem magam, hogy a melltartóm is kipattanjon hátul. Éreztem, ahogy
elpirulok, bár Louis háttal állt nekem. Gyorsan az ágyhoz siettem, és
ráfeküdtem hason. Így Louis semmit nem láthatott csak a fenekem, de az is épp
elég volt. Még jó, hogy nem felé fordítottam az arcom, mert vörös voltam, mint
a rák.
- Hűha. - nevetett fel
Louis, mikor meglátott.
- Fogd be! Te vettél rá
erre! - dörmögtem a takaróba.
Szerintem meghallotta,
mivel egy hangos nevetés hallatszódott. Megugrottam, mikor forró ujjai a
lábszáramhoz értek. Elkezdte. Gyengéden, de mégis jól nyomkodta végig a lábam
minden centijét. Óvatosabb lett, mikor közeledett a combom tetejéhez. A
belsőcombom tövét szinte már simította, amitől kirázott a hideg, és nagyon meg
kellett feszítenem az izmaimat, hogy ne húzzam el magam az érintésétől. Volt
egy olyan érzésem, hogy Louis pontosan tudja, mit miért úgy érint, és azzal is
tisztában van, ezekkel milyen hatást válthat ki belőlem. Megkönnyebbültem,
mikor végzett a lábammal, de ijedten ugrottam meg, mikor éreztem forróságát
felettem. Louis ugyanis átvetette a lábát a fenekemnél, és a térdén
támaszkodott. Nagyon vigyázott, hogy ne nehezedjen rám, amit díjaztam. Egy
leheletnyit lejjebb húzta a bugyim tetejét, amitől idegesen beszívtam a
levegőt. Éreztem, ahogy remegni kezd a hasa a visszafogott nevetéstől. Nem volt
szép tőle, hogy ennyire gonosz velem. Elkezdte nyomkodni a hátam, ami maga a
menny volt. Louis tényleg hihetetlenül jól csinálta a masszírozást. Úgy éreztem,
mintha tényleg minden egyes mozdulatára múlna el a fájdalom a nyakamban.
Hihetetlenül jó érzés volt. Már az elején lehunytam a szemem, de ez most
tényleg annyira jól esett, hogy azt szavakkal nem lehet leírni.
Szinte már az álom határán
voltam, mikor nem éreztem magamon Louis kezét. Ez megzavart, de még mielőtt
tehettem volna bármit is, a takaró a fejem két oldalán kicsit megsüllyedt. Ide
támaszkodott Louis. A fülemhez hajolt. Rekedtes hangon suttogott, amit eddig
még nem ismertem, de nagyon tetszett. Forró lehelete az arcom csiklandozta,
mikor beszélt. A szívem gyorsabban vert, ahogy kimondta a szavakat:
- Engedd, hogy
kényeztesselek. Kérlek.
A szavai számomra
ismeretlen jelentést hordoztak. Csak nagyjából volt elképzelésem, mit
jelenthetnek. Louis édesen cirógatni kezdte a gerincem vonalát, amitől kirázott
a hideg. Zavartan pislogtam. Kicsit várt, de nem feleltem. Nem tudtam, mit kéne
mondanom. Fogalmam sem volt, mit akar tőlem Louis. Még soha nem voltam ilyennek
részese, de egy biztos: Louis-sal szeretném kipróbálni. Látván, hogy nem
felelek, óvatosan kezdett megfordítani a takarón. Szorosan összezártam a
szemem, és magam elé kaptam a kezem, mikor megérkeztem hátra.
- Ne. - mondta halkan.
Erre kinyitottam a szemem.
Louis vigyorogva csóválta a fejét, és óvatosan elvette a kezeim magam elől.
Csillogó szemekkel mért végig. Éreztem, ahogy elpirulok. Izmai megfeszültek
a karján, ahogy lehajolt. Először azt
hittem, meg akar csókolni, de óvatosan oldalra húzta a fejét, és a fülemhez
hajolt.
- Vigyázok rád, megígérem.
A szavai egyszerűek
voltak, belőlem mégis hihetetlen érzéseket váltottak ki. A levegőt feszülten
szívtam be, majd szaggatottan fújtam ki. Óvatosan kezdte csókolgatni a nyakam.
Egyszer már a szívását is éreztem. Kicsit ijedten rezzentem össze, de
megkönnyebbülten sóhajtottam, mikor észleltem, nem összpontosul olyan sokáig
egy helyre, hogy látszódjon, vagy fájdalmat okozzon. Kapkodtam a levegőt, ahogy
Louis lejjebb haladt. Lehunytam a szemem. Nem akartam látni, ahogy elégedetten
mosolyog, de így visszagondolva, lehet jobb lett volna, ha nyitva tartom a
szemem. Óvatosan csókolta végig a kulcscsontom, majd alig érintve a bőröm
levezette nyelvét a melleim közötti kis völgybe. Kapkodni kezdtem a levegőt.
Eszembe jutott, mit tett velem az a pasi 4 éve. Ugyanott nyalt végig, csak
sokkal durvábban. Eszembe jutott, mennyire fájt. Mennyire zokogtam, mikor
fájdalmat okozott minden egyes tolásnál. Eszembe jutott, ahogy vergődtem alatta
beletörődve a sorsomba. Átfutott az agyamon, hogy mikor végzett, mellém lökte a
széttépett ruháimat, és magamra hagyott. Ott hagyott a sikátorban meztelenül,
mint valami szemetet. Emlékszem, mennyi ideig feküdtem ott azt várva, hogy
végre meghaljak. A fájdalom elviselhetetlen volt. Mind a külső, mind a belső,
amit okozott. Végül maga megváltás jött
el, mikor elájultam. Sajnos nem volt olyan szerencsém, hogy meghaljak.
Megtaláltak, és egy kórházban ébredtem. Kérdezték, hogy ki tette ezt velem, de
azt hazudtam; nem emlékszem. Túlságosan féltem attól a fiútól. A képek
átvillantak az agyamon, ahogy beugrott minden emlék, melyeket olyan
kétségbeesetten próbálok mindig elrejteni...sajnos sikertelenül. Még mai napig
álmodok néha ezzel. Ilyenkor sírva és kiabálva kelek az éjszaka közepén.
A gondolatáradat
pillanatok alatt söpört végig rajtam, míg Louis ugyanott volt, mint eddig. Egy
sós könnycsepp csordult ki a szememből, és a párnára hullott. A szemeim
szorosan összezártam, és olyan sebességgel kapkodtam a levegőt, mint még soha.
Ijedten pattant fel a szemhéjam, mikor pár lágy csók törölte le a könnyeim.
Halk, lepet hang szaladt ki a számon, mikor idegesen szívtam be a levegőt Louis
amúgy kedves gesztusára. A mellkasom vadul mozgott fel-le, és biztos vagyok
benne, hogy úgy néztem ki, mint egy rémült őzike, aki egy vadászpuskával néz
farkasszemet. Pedig nem volt itt szó semmiféle puskáról, csupán Louis édes, kék
szemeiről, melyek ijedten méregettek.
- Sajnálom Sandy. Máris
abbahagyom. - mentegetőzött egyből, és óvatosan végigsimított az arcomon.
- Louis...én
csak...eszembe jutott...Az az este. - hebegtem elég kevés hanggal.
Szemébe szomorúság
telepedett, majd ismét a fülemhez hajolt. Halkan, lágy hangon suttogott.
- De annak már vége. Most
én vagyok itt veled és nem Ő. Én soha nem bántanálak. Engedd meg, hogy
elfeledtessem veled Azt az estét. Olyan gyengéd leszek, mint még soha senkivel.
Hallottam, ahogy az Ő
hangja is megremeg néhány helyen. Hittem neki. Elhittem minden egyes szavát.
Louis vigyázni fog rám, és nem fog fájdalmat okozni. Azon kezdtem agyalni,
hogy; "ha Ő most kényeztet, akkor én ezt mi módon fogom neki viszonozni?
Majd kiokulok addigra." Nyomott egy puszit arra a pontra, ahol a nyakam és
az állam találkozik, majd a nyelve hegyével elindult lefele a nyakamon. Forró
csíkja mentén bizsergett a bőröm. Óvatosan állt meg ugyanazon a helyen, ahol
abbahagyta az előbb az útját. Lemászott, mivel még mindig a hasam fölött volt.
Értetlen figyeltem cselekedetét. A hátam, és a tarkóm alá nyúlt. Óvatosan
húzott fel ülésbe úgy, hogy nekem egyetlen egy izmomat nem kellett
megfeszíteni. Hihetetlen, mennyire erős volt. Hosszan a szemembe nézett, majd
megcsókolt. Ez volt eddig a legszenvedélyesebb csókunk. Vadul kebelezte be az
ajkam. Sok időbe telt, míg megtaláltam a tempóját, de végül sikerült. Mikor úgy
érezte, biztosan csókolok ahhoz, hogy emellett még másra is tudok figyelni,
lassan végighúzta mindkét kezét
combomtól indulva, a csípőmön át a melleimig. Óvatosan nyomta össze
őket, és masszírozta mindkét kezével. Nem bírtam megállni, a csókunkba nyögtem
ettől az új, lágy érintéstől. Louis elmosolyodott, és jobbnak látta
eltávolodni. A tekintetét kék szememről a melleimre vezette, és figyelte kezei
játékát velük. Az érzés, amit keltett bennem teljesen új volt. Még soha senki
nem bánt ennyire lágyan velem. Rossz tapasztalataim után én magam is
meglepődtem, mikor azon kaptam magam; élvezem. Louis olyan édesen harapott a
szájába, hogy már maga ez a látvány egy sóhajt kívánt a számtól. Édesen hajolt
az imént felfedezett területhez, és kedves csókot lehelt mindkét mellbimbómra,
amitől azok megkeményedtek. Louis a lehető leggyengédebben fordított magának
háttal. Nem értettem, ezt a mozdulatot, mivel én látni akartam az arcát és a
szemét. Előtte térdeltem zárt lábakkal. A sarkamon ültem, melyek remegtek.
Lassan vezette le nagy, forró tenyerét a hasamon, és a combom kezdte cirógatni.
Határozott mozdulattal szétfeszítette a combjaimat, amelyeket legszívesebben
azonnal összezártam volna, de erőt vettem magamon, és nem tettem. Louis tudta,
hogy ez mind új nekem, így óvatos volt. Lassan húzta fel a kezét a combomon,
majd éreztem, ahogy a szeméremdombomat simítja végig bugyin keresztül. Itt már
kapkodni kezdtem a levegőt. Magam sem tudom, miért, de furcsa volt, hogy Louis
teszi ezt, viszont nagyon élveztem. Elkezdett dörzsölni anyagom keresztül, amitől
ijedten ugrottam meg picit. Hallottam, ahogy a fülembe kuncog, majd még lejjebb
vezette a kezét, s az egész területet lentől-felfelé végigsimította. Lágy
érintése anyagon keresztül is bizsergést keltett. A testem forrónak éreztem, de
mögöttem Louis alakja is ontotta magából a hőt. Egy halk sikolyszerű hang
szaladt ki a számon levegővétel közben, mikor becsúsztatta kezét a bugyimba, és
úgy érintett meg. Miközben kényeztette az újonnan felfedezett területet, a
fülemhez hajolt, és suttogni kezdett. A hangja ismét rekedtes volt, és
hallottam, ahogy Ő is kapkodja a levegőt. Lepetten fogtam fel kétértelmű szavai
valódi, mocskos jelentését. Tulajdonképpen azt ecsetelte, mi mindent tenne
velem, és mi mindentől óvna meg. De a végére hozzátette, hogy megnyugtasson:
- ...de ezeket még nem
most...még nem ma este.
Kirázott a hideg a
szavaitól. Nem mondta ki konkrétan, mégis tudtam, mire vonatkoznak mondatai.
Nem tudtam, hogy Louis képes ennyi mindenre figyelni egyszerre. Halkan nyögtem,
mikor óvatosan meghúzta a fülcimpám. Mindeközben kezei még mindig szorgalmasan
dörzsöltek odalent. Óvatosan húzta ki a kezét az anyagból, minek hatására idő
közben lecsukódott szemhéjam kipattant. Oldalra fordítottam a fejem, és
szaggatottan vettem a levegőt.
- Feküdj le! - utasított
Louis halkan.
Megtettem, és óvatosan
végigdőltem az ágyon. Louis mosolyogva mérte végig egész testem, amitől
szűkölködve kaptam ismét magam elé a kezem.
- Még mindig ne! -
nevetett fel ismét.
Vigyorogva húzta oldalra a
kezem. A csuklóm szorongatva hajolt fölém. Nagyon vigyázott, hogy az én karom
ne nyomja meg, mégis a kezén támaszkodott, mely közre fogta a bőröm. Magam sem
tudom, hogy volt erre képes. Fölém mászott, majd lágyan megcsókolt. Élveztem
ezt, de nem volt hosszú életű csók. Louis eltávolodott, és eltűnt felőlem.
Zavartan kaptam fel a fejem. A nyakam izmai megfeszültek, ahogy próbáltam
lenézni rá. Lepetten tapasztaltam, hogy egyáltalán nem fájt a tegnap esti
alvástól sajgó pont. Louis csodát tett velem. Nem tudom, hogy ez a masszázs
vagy a mostani cselekedetei okozták-e, de abban a pillanatban nem is érdekelt.
Megláttam az a csodás tekintetet, mely már a hasam feledt magasodott. Felnézett
rám, majd elmosolyodott. Visszamászott hozzám, de meglepő módon nem hajolt
közel. A szemembe nézett, de láttam, a keze máshol matat fölöttem. Ekkor
óvatosan megemelte a fejem, majd visszaengedte. Megvilágosodás söpört végig
rajtam, mikor már nem a takaróra került a fejem, hanem egy párnára.
- Így könnyebb lesz. Azt
szeretném, ha látnád. - magyarázta mosolyogva Louis.
Nyomott egy apró puszit a
számra, majd ismét letornázta magát a hasamhoz. Valóban könnyebb volt így.
Kényelmes rálátást kaptam Louis minden egyes mozdulatára. Melegség öntött el,
hogy ennyire figyel rám. Kíváncsian vártam, mi lesz az, amit ennyire látnom
kell. Louis apró csókokkal hintette be a hasam minden centijét, majd óvatos
kört írt le a nyelvével a köldököm körül. A hasam görcsbe rándult az
érintésétől. Éreztem a bőrömön a száján kiáramló levegőt, amikor ezt látva
elvigyorodott. Óvatosan megharapta a csípőcsontomat mindkét oldalt. Ahogy egyre
lejjebb haladt, én egyre gyorsabban vettem a levegőt. Hálás voltam, mikor
nagyot ugrott, és az összezárt térdem fölé helyezte magát. Édesen rám
mosolygott, ahogy felnézett. Kicsit oldalra döntött fejjel feszülten figyeltem
minden mozdulatát. Óvatosan végignyalta a combom, majd hirtelen megállt. Egy
pillanatra lehunytam a szemem. Tudtam, hova érkezett el. Mikor ismét
kinyitottam, Louis gyorsan kapkodta a levegőt, és feszülten figyelte a combom
tetejét borító tömérdek vágást. Még soha nem látta egyben az egészet. Most
szabad rálátást kapott mindenre. Lassan hajolt a legelső vágáshoz, és óvatos
puszit lehelt rá. Ajka szinte alig érintette a heget, amitől kirázott a hideg.
Nem akart fájdalmat okozni. Óvatosan csókolta végig mindkét lábamon a sebeket lentről
felfelé haladva. Kikerekedett szemmel figyeltem az akcióját. Soha nem gondoltam
volna, hogy egyszer valaki ilyet fog tenni. A vágásaim...az undorító múlt
emlékei, Louis mégis szereti őket, és most bizsergésre készteti általuk egész
testem. Gyorsabban kapkodtam a levegőt, ahogy feljebb haladt. Végül az
elkerülhetetlen bekövetkezett. Louis teljesen felért, és a szeméremdombom
közepére is nyomott egy lágy csókot. Még a csipkén keresztül is éreztem forró
ajkait. Kérdőn nézett rám, mire én feszülten bólintottam. Szélesen
elmosolyodott, és óvatosan kezdte lehúzni a testem legutolsó pár centijét
takaró ruhadarabot. Kicsit megemeltem a csípőm, hogy segítsek neki, amit széles
mosollyal díjazott. Óvatosan húzta végig a fekete csipkét a lábamon. Ahogy
teljesen lekerült rólam, kicsit oldalra fordultam, és kínosan húztam a másikra
a térdem. El akartam rejteni magam Louis elől. Tudom, hogy csak Ő lát, mégis zavarban
voltam. Hisz én nem vagyok fogható azokhoz a lányokhoz, akiket megkaphatna. Nem
is értettem, miért akar most engem kényeztetni, de hálás voltam neki, hogy vele
jöhetek rá ezekre a dolgokra. Louis oldalra dobta a bugyimat, majd felállt az ágy
szélénél, hogy végigmérhessen. Kicsit elmosolyodott, mikor meglátta, mennyire
próbálom magam takarni.
- Ne rejtsd el magad
előlem!
Szégyenkezve lehunytam a
szemem. Oldalra fordítottam a fejem, majd egymás mellé tettem a lábaim, és a
kezem is a takaróra helyeztem. Szorosan összeszorítottam a szemem, és vártam,
mikor kezd nevetni Louis, vagy mikor hallom meg az ajtó csukódását.
- Ó, te jó ég. Sandy nézz
rám, kérlek!
Nem sejtettem, milyen lesz
a reakciója, és féltem megtudni. Lassan nyitottam ki a szemem, és fordítottam
felé a fejem. A mellkasom gyorsan emelkedett és süllyedt. Louis széles
mosolyával találtam szembe magam, miközben végigmért. A szemében csodálat ült,
amitől kicsit megnyugodtam.
- Úristen, meseszép vagy.
- hebegte halkan.
Éreztem, ahogy az arcomra
szökő hő lassan az egész testem fűteni kezdi. Lepetten figyeltem ahogy Louis a
fölsője nyakához nyúl mindkét kézzel, és gyorsan lehúzza magáról. A haja
kócosan meredezett az ég felé az iménti mozdulatsorától. Édesen elmosolyodott,
majd elindult felém. Közben kiejtette ujjai közül a fekete anyagot, ami így a
földön landolt. Úgy nézett ki, mint valami Isten. Izmos felsőteste láttán az
ajkamba haraptam. Meg akartam érinteni. Tudni, hogy valós, de nem hagyott rá
lehetőséget. Óvatosan széttolta a lábaimat, és közéjük helyezkedett. Kérdőn
felnézett rám, mire aprón elmosolyodtam. Ezt látva rám kacsintott, ami nevesére
késztetett, de ahogy megéreztem forró simítását a szeméremdombomon, ez egy
nyögésbe fulladt. Louis halkan kuncogott a reakciómon, és maga mellett
behajlította a térdeimet ezzel közelebb húzva magához. Ujjait óvatosan
levezette, majd ismét dörzsölni kezdett, amitől ijedten feszültek meg az
izmaim, és erősen akartam összerázni a lábaim, de Louis egy egyszerű
mozdulattal megállított.
- Csss. Semmi baj. -
nyugtatott, amitől lehunytam a szemem.
Hittem neki, és rábíztam
magam. Még soha senki nem kényeztetett így, és bevallom; tetszett. Louis igazán
gyengéd volt velem. Nagyokat sóhajtottam, és lenéztem Rá. Csillogó szemekkel
figyelte cselekedeteit. Egyszer elvette a másik kezét a combomról, amivel eddig
ellentartott nyomásomnak, de már nem akartam összezárni a lábaimat.
Kikerekedett a szemem, mikor a mutatóujját a szájába vette, és benedvesítette
azt. Közben csillogó szemekkel felnézett a szemembe. Aggodalmasan figyeltem
cselekedetét, miközben a másik keze nem állt le egy pillanatra sem. Nedves
mutatóujját megéreztem lent, ahogy lassan belém hatol. Ijedten sikítottam fel,
és megfeszült a összes izmom, ami megállj parancsolt Louis ujjának.
- Lazítsd el magad! Nem
akarom, hogy fájjon. - utasított, miközben aggodalmasan nézett fel rám.
Mély levegőt vettem, és lehunytam
a szemem. Próbáltam rendezni a légzésem és az izmaimat. Sikerült elengednem
magam hála Louis forró csókjainak a combom belsején, így az ujja folytathatta
tovább az útját. Hangosat nyögtem, mikor megállt bennem. Furcsa bizsergés járta
át a testem. Nem mondhatnám fájdalmasnak, talán csak kicsit. De felettébb
felemelő volt. Ilyen még soha nem történt velem, és nagyon élveztem. Louis
óvatosan pumpálni kezdett, miközben a másik kezével továbbra is dörzsöt.
Nyögtem egyet, és akaratlanul is lehunytam a szemem. A lepedőt markolásztam
magam mellett, talán csak azért, hogy legyen mibe kapaszkodnom. Érezni akartam
Louis-t. Látni szerettem volna az arcát, így kinyitottam a szemem. Ő
elégedetten tekintett hol az én arcomra, hol a két kezére, melyek engem
kényeztettek. Nem bírtam ki, erőtlenül próbáltam kipréselni a számon a
szavakat, ami nagyon nehezemre esett a levegő kapkodása miatt.
- Louis... - először csak
ennyi ment, de elég volt ahhoz, hogy végleg rám kapja a tekintetét. -
...Csókolj meg! - kértem, de a vége egy apróbb nyögésbe fulladt.
Szélesen elmosolyodott,
majd felhajolt hozzám. Az egyik kezével megtámaszkodott a fejem mellett, míg a
másikkal tovább folytatta a pumpálást. Gyengéden csókolt meg, ez egyre
erőteljesebb lett. Végre volt kibe kapaszkodnom. Egyik kezemmel Louis hajába
túrtam, míg a másikkal meztelen hátához kaptam. Először óvatosan vezettem végig
rajta az ujjaimat, de ahogy ismét belém tolta az ujját körömmel húztam végig
háta csodás ívén. Erre ezúttal Ő nyögött a csókunkba, pedig engem kényeztetett.
Halkan felkuncogtam, mire végigmért. A szeme csillogott és megtelt vággyal.
Szinte egy sötétebb kék árnyalatot vett fel.
- Istenem, ennél jobban
akarlak érezni. - suttogta vággyal teli rekedtes hangon.
A szívem még a mostaninál
is hevesebben kezdett verni a szavai hallatán. Nem tudtam, ezt hogy érette, és
bevallom, kicsit megijedtem, bár tudom, soha nem tenni semmi olyat, amelyet én
nem akarok. Nehezemre esett elengedni, de megtettem, és ismét letornázta magát
a lábaim közé. Annyira szétnyitotta a combom, hogy éppen nem feszült az izmom.
Nem tudtam, mire készül, minden esetre zavart, hogy sehol nem ér hozzám forró
bőre. De érintése helyett egy sokkal intenzívebb érzést kaptam. Louis
végignyalt odalent, majd belém mártotta a nyelvét. Ijedten sikítottam fel,
mikor ezt megéreztem. Nevetése közben levegő szaladt ki a száján ami tovább
ingerelt. Feszülten markolásztam ismét csak a lepedőt magam mellett. Minden
egyes alkalommal, mikor megismételte ezt a mozdulatot, hangosan nyögtem. Ez
beindította Louis-t, és tovább folytatta. Hirtelen valami feszíteni kezdett a
hasamban. Ilyet még soha nem éreztem, de azt sugallta, ez a végét kezdi jelezni
ennek az egésznek. Azt hiszem, ez előzi meg azt a pillanatot, mikor vége szakad
a kényeztetésnek. Én még soha nem éreztem ezt, hisz nem saját akaratomból "feküdtem
le" azzal a férfival. De nem voltam benne biztos, így próbáltam
kierőltetni a szavakat a számon.
- A hasam...mi...ez?
Louis elmosolyodott, és
felnézett rám. A homlokom ráncba szaladt ettől a mámoros érzéstől. Teljesen ki
voltam szolgáltatva Louis-nak, de biztonságban éreztem magam. Tudtam, Ő soha
nem bántana.
- Ezek szerint mindjárt
vége lesz. Engedd el, Szépségem! - mosolygott, majd ismét lehajolt.
Folytatta, amit
félbehagyott. Egyszer óvatosan, mégis erősen meghúzta foggal a csiklóm, ami azt
hiszem megadta a végső lökést, és hagytam elszabadulni ezt a végtelen lüktető
érzést a hasamban. Hangosan nyögtem, amint átadtam magam a mámornak, melyet
Louis okozott, és eljuttatott egy másik világba. Az összes izmom elernyedt,
mikor megfeszült hátam visszaereszkedett a takaróra. A szemeim lehunytam, de
még így is éreztem, ahogy rebeg a szemhéjam. Mereven ragaszkodtam ehhez a
hihetetlen érzéshez. Soha nem akartam elengedni sem ezt, sem Louis-t.
Ez iszonyat jó lett!!!!!!!!!!! Nem tudok mit mondani :D *-----------------* SIESS!!!!!!
VálaszTörlésörülök, hogy tetszik :)
Törlésokééé. lehet ez furcsán fog hangzani, de nagyon jól írtál le mindent, annyira, hogy szinte beleéltem magam. szerintem sokan nem fognak komizni, mert szégyellik, hogy tetszett nekik ez a rész, de én már csak azért is leírom: IMÁDOM A BLOGOD. <3 <3 xoxo
VálaszTörlésbevallom, először én is erre gondoltam, de sokan komiztak szerencsére. jupiii :D
Törlésez olyan édes rész volt <3 milyen aranyos Louis.. amit tesz vele :3 elolvadok:3 <33
VálaszTörlésigen ? na akkor örülök :)
Törlésez...ez..ez kibaszott jó lett(bocsi de nem találtam jobb szót)iszonyat jóól fogalmaztad meg a mondatokat!!csak így tovább!!!Dóri voltam :DDD
VálaszTörlésörülök, hogy ennyire tetszik...teljesen jó szót találtál, köszönöm :D
Törlés*-------------------------------------------------------------------* csak ennyi. OMGOMGOMG
VálaszTörlésköszönöm :)
Törlésannyira nagyon jó lett!!! *o* imádom<3 nagyon szépen leírtad:))
VálaszTörlésköszönöm szépen. :)
TörlésIsteneeeeeeeeeeeeeem &.& Imádom Sandy karakterét, mert hasonlít az én személyiségemhez. Most bevallom, nekem is vannak vágásaim a kezemen, de azok már eltűntek. Lassan két hónapja, hogy magamhoz vettem a pengét. Ez a blog, és ennek fejezetei megértették velem, hogy élni érdemes, mert bármikor jóra fordulhat - itt Louisra gondolok.
VálaszTörlésMindem nap izgatottan nyitom meg a blogod, hogy megnézzem került-e fel új rész. Amennyiben nem, elolvasom azelőttit. A lényeg, hogy imádom :) Várom a következő fejezetet, ami szerdán lesz :) <3
én is vagdostom/vagdostam magam.. csak nem mindig csuklón .. de a blogod annyit segít mindenben.. mert vannak még jó emberek a földön:)
Törlésúristen. elmondhatatlanul furcsa módon örülök, hogy a blogom segített nektek, de bár ne lett volna rá szükségetek. bevallom akkor már, hogy ez a történet nekem sem csak úgy jött. én is voltam "bajos". :/
Törlésokéé, ezt nem kellett volna elolvasni este...ez hülyén fog hangzani, de eszembe jutott a barátom. ő soha nem lenne ilyen cuki velem. vagy hát még nem tudom :$ :DD (17 vagyok)
VálaszTörlésamúgy imádtam a részt. most találtam a blogodra, és végig is olvastam ma. imádom. van egy rendszeres olvasód *.* <3 ~Bea
köszönöm szépen. mindenkinek van egy tündérmeséje, szóval reménykedni lehet, nemde ?! :)
Törlés*o* Nagyon jó lett.:) SIESS a kövivel!!:)<3
VálaszTörlésmáris teszem fel :)
Törlésmeglepetés! http://justaperfectlove.blogspot.hu/p/awardso.html :))
VálaszTörlésköszönöööm :)
Törlésköszönööööm szépen :)
VálaszTörlésVáó!:) Le a kalappal előtted..de tényleg! Imádom a sztoridat, nagyon szépen fogalmazol..és dicséret amiért te nem úgy írtad ezt a fejezetet ahogy szerintem a blogger világban sokan..hogy azonnal megtörténik, nincs semmi gond, minden happy stb..
VálaszTörlésGratu,
Sel
köszönöm szépen ezt a nagy elismerést. igyekeztem egyedi lenni :)
TörlésNagyon jó a blogod és nagyon jól írsz! :) Gratulálok!
VálaszTörlésEgy kis meglepetés! ;)
http://foreverwith5boys.blogspot.hu/p/dij-d.html